Érdekes felkavaró érzésekkel vegyesen olvastam a verseket, mert régebben magam is faragtam rímeket. De abbahagytam, mert a lélek legmélyebb részeit kell hozzá feltárni, kitenni a világ elé és ehhez nagy bátorság kell.
Örülök, hogy Zsuzsinak ez sikerült és erősen meglepődtem, amikor az egyik vers mélyen megérintett. Ez valahogy "más" volt, kilógott a sorból, többet adott, mint bármelyik... "Fordulj vissza!" a címe és nem a befelé fordulásról szól számomra, hanem hogy pontosan azt az életérzést találtam meg benne, ami kifejezni: vágyódom Haza, Fel, de nem boldogtalanul vagy halálvággyal, hanem mert emlékszem, hogy ott nekem jobb volt. Ezt kevesen értik meg, egyfajta magánnyal is jár...igen. Köszönöm az élményt és a megtiszteltetést, hogy elsők között olvashattam egy csodálatos ember lelkébe és kívánom, hogy minden további kedves Olvasó találja meg belőle, ami Neki szól. |