Nagy utazás Nem gyúlt szívem lángra, szinte még sosem, csak kevesen érintették meg a lelkem, idebenn, most szívem mégis sajog állandóan attól, hogy nem fér el helyén, a boldogságtól. Ennyi öröm nem ért még ezelőtt sosem, mióta feltünt ő, és most élem az életemet, apró pillanatok, elejtett kis morzsák, ennyi csak, mik a nagy csodát pótolják... | Mégis, mégis, és mégis, nem adom semmiért, szemem előtt nem lebeg semmiképp, semmi más, csak ez így maradjon, ha kis morzsát is, de minden napra adjon... Az égtől kérem, míg nem lehet ez másképp adjon nekem türelmet, hálát, és mindenképp, sok szeretetet, hogy elfogadjam mindazt, amit számomra ez az utazás hozhat. 2012. április 24. |
Comments are closed.
|
A szerzőrőlÜdvözöllek! Kategóriák
All
Arhívum
September 2015
|