Hálás szívvel
Kicsi leányként nem tudhatom, mit álmodott hisz én onnan ismerem, mikor szíve már értem dobogott hallottam ritmusát, benne nyugalmat találtam melegség járta át pici testem hangja hallatára. Szépnek képzeltem el, tudtam számíthatok rá okkal kaptam őt, hogy megmutassa, milyen a világ hogyan kell hinni, megbízni egymásban segíteni bajban, vigasz lenni bánatban. Hogyan kell minden nap új erőre kapni a kevésből is tudni nagyon sokat adni érteni, érezni mire mások vágynak sokat, igen sokat, köszönhetek édesanyámnak. |
Szívét adta nekem, és lelke minden neszét
bármi történt velem, az elvette az eszét aggódott és féltett, szeretettel táplált hogy megoldást találjon, soha meg nem hátrált. Minden nap megküzdött értem, a lelkemért felnyitotta szememet, hogy az ember mennyit ér általa lettem az a felnőtt, aki büszkén lehetek Ő általa tudom azt, hogy mi is az a szeretet. Akkor is ragyog rád, és a semmiből is feléled akkor is a tied, amikor elküldöd, és nem kéred átölel, és megvéd, a napok bármit hozhatnának sokat, talán mindent, köszönhetek az édesanyámnak. 2014. május 3. |
|